A pénz így boldogít

2014. április 24. - gergonagy

A pénz és az idő két olyan dolog, amiből bármennyi áll a rendelkezésünkre, azt általában kevésnek érezzük. Intuíciónk azt súgja, hogy minél több van belőlük, annál boldogabb lesz az életünk. Számos bizonyíték van azonban rá, hogy megérzésünk becsap minket. Személyes boldogságunk fokozása szempontjából nem az számít, hogy mennyi pénzünk vagy időnk van, hanem hogy miként gazdálkodunk e két alapvető erőforrásunkkal.

156355044ft.jpgFotó: Tork Better Business Center

Michael Norton a Harvard Üzleti Iskola marketing oktatója és Elizabeth Dunn a kanadai British Columbia Egyetem pszichológusa tavaly megjelent könyvükben (Happy Money: The Science of Smarter Spending) összegezték azokat a kutatási eredményeket, melyek a rendelkezésünkre álló pénz és idő mennyiségével, felhasználási módjaival és boldogságunkra gyakorolt hatásukkal foglalkoznak.

A pénznek már a gondolata is önzővé tesz

Ha elkezdünk a pénzen merengeni, akár csak úgy, hogy egy darabig bankjegyeket, pénzérméket ábrázoló fotókat nézegetünk, elkezdünk önző módon gondolkodni. Mikor emberek arról számolnak be, mire költenének egy hirtelen jött lottónyereményt, javarészt saját céljaikra fordítanák az összeget, olyan "dolgokat" említenek, mint az új ház, egy új lakás vagy autó. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy ezektől hosszabb távon nem leszünk boldogabbak. Sokszor nem gondolunk bele például, hogy a megvásárolt javak később milyen járulékos költségekkel nehezíthetik életünket. Mondjuk egy kertvárosban lévő hatalmas ház egyben a meghosszabbodott közlekedési idő miatti bosszúságokkal is együtt járhat a vásárlást követően.

A (magadra költött) pénz nem boldogít

A mondás szerint a pénz nem boldogít, bár egy bizonyos mennyiség azért nem árt, ha a rendelkezésünkre áll. Azonban efölött a szint fölött a vagyongyarapodás már nem járul hozzá akkora mértékben boldogságunk növeléséhez, mint gondolnánk. Az összefüggés valahogy így néz ki, a vízszintes tengelyen a jövedelemmel, a függőlegesen pedig az élettel való elégedettség szintjével.

link-between-income-and-happiness.jpgIllusztráció: Life Evolver

De ha a pénzmennyiség növekedésének a hatása egyre kisebb, mi lehet akkor a pénzköltésnek az a módja, ami a boldogságérzet növekedésének a maximumát is jelentheti egyben?

Ennek vizsgálatához önként jelentkező egyetemisták kezébe nyomtak egy borítékot, mely vagy 5, vagy pedig 20 dollárt tartalmazott. A diákok egy része ezt az összeget az adott napon délután öt óráig magára kellett hogy költse. A diákok másik felének más emberekre kellett fordítania a pénzt (odaadhatták másnak, vehettek belőle ajándékot, meghívhattak valakit valamire, stb.). A kutatásvezetők este megkeresték őket, megkérdezték, hogy mire fordították a pénzt, és mennyire érzik boldognak magukat.

Az egyetemista résztvevők maguknak főleg szépségápolási cikkeket, fülbevalókat, kávét vásároltak, másoknak például plüssállatot ajándékoztak, kávéra hívták meg ismerőseiket vagy odaadták a pénzt hajléktalanoknak. Az eredmény az lett, hogy az adott pénzösszeg másokra költése növelte csak az általános boldogságszintjüket, és a növekedés mértéke független volt attól, hogy mekkora összeget (5 vagy 20 dollárt) használtak fel.

Az ajándék tehát az ajándékozónak szintén örömet okoz, nem csak a megajándékozottnak. A másokra költött pénz (ajándék ismerősöknek, adomány jótékony célra) nagyobb boldogságot nyújt az ajándékozónak, mintha saját magára költené az összeget. Nem számított, hogy az USA-ban, Kanadában, Dél-Afrikában, Ugandában vagy Indiában ismételték meg a kísérletet, az összefüggés mindegyik kultúrában kimutatható volt. Akárcsak munkahelyi közösségekben vagy sportcsapatokban. A tagok nemcsak elégedettebbek lettek, de jobban is teljesítettek, ha egy adott, rendelkezésükre bocsátott pénzösszeget nem magukra költöttek, hanem más csapattársakra vagy a csapatra, közösségi élményekre.

 

Fordítsuk az időnket másokra!

A pénzen kívül fontos tulajdonunk az idő. A pénzhez hasonlóan gyakran kevésnek érezzük azt a mennyiséget, ami a rendelkezésünkre áll. Az idő szorításában élünk, ami stresszel minket. Hasonló kísérleti szituációkkal bizonyították, hogy ha másokra fordítjuk, másokkal együtt töltjük el az időnket, akkor kevésbé érezzük azt szűknek. Ha segítünk másoknak, azzal növeljük hatékonyságérzetünket, ami visszahat saját feladatainkra is. Az időszűkének az érzése tehát elsősorban a saját fejünkben jelenik meg, és főként akkor, mikor a pénzzel, pénzszerzéssel összefüggésben gondolunk az időre, nem pedig a másokkal együtt eltölthető pillanatokon merengve. 

Vásároljunk élményeket a dolgok helyett!

A kávé, a könyv, a lakás, az autó vagy a többi "dolog" rövid távon növelheti az elégedettség érzését. Egy új lakással biztosan elégedettebbek leszünk, mint a régivel, de az életünkkel való általános elégedettség növekedéséhez nem feltétlenül járul hozzá akkora mértékben, mint azt elsőre gondolnánk. Például egy új otthon járulékos költségei lehetnek a hangos szomszédok, a macerásabb közlekedés, a magasabb rezsi, stb. 

roundtable-happiness.jpgIllusztráció: Prudential 

Ugyanakkor az élmények, egy koncert a haverokkal, egy vacsora a párunkkal vagy egy családi nyaralás az emberi kapcsolatainkat emeli be a képletbe, ami már önmagában is boldogságnövelő tényező. Már a készülődés is növeli a boldogság szintjét mondjuk egy üdülés előtt (akár jobban, mint maga az ott eltöltött idő), és még utána is sokáig emlékezni fogunk rá. Még élvezetesebb az élmény, ha előre fizetünk érte, így önfeledtebben, a pénzköltés miatti veszteség érzését kizárva tudjuk átadni magunkat a pillanatoknak.

Tehát, ha egységnyi pénz vagy idő felhasználásával az elégedettség érzését maximálisan szeretnénk növelni, akkor fordítsuk másokra a pénzt és az időt, ne pedig magunkra. A tárgyak helyett vásároljunk inkább közösségi élményeket, és lehetőség szerint fizessünk előre!

A bejegyzés trackback címe:

https://kiserletizona.blog.hu/api/trackback/id/tr186071867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mojzes Pál (törölt) · http://mpgondolatok.blogspot.hu/ 2014.04.24. 16:18:54

Az élmények ugyanúgy elkopnak mint a tárgyak.ez az eszmefuttatás ugyanúgy szerzésre, birtoklásra sarkall,.

"amit birtokolsz birtokba vesz"

Az élmény is.

A pénz így sem boldogít.

Ilyenkor szokták mondani, hogy ülj le egyes?

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2014.04.24. 16:39:41

@Mojzes Pál: Akkor üljünk otthon nihilben? Esetleg adjam oda a sok sok milliárdomoat a hajléktalanoknak? Dehát őket sem boldogítaná, akkor inkább eltüzelem.

Tüntess az orbáni diktatúra és simli ellen! 2014.04.24. 17:15:00

A közpénz így boldogít...

Szemezgetés egy cikkből:

Öt LMP-s került csak be nyögvenyelősen a Parlamentbe, de hogyan, milyen áron, mert tagságuk, támogatójuk, szakemberük nincsen...

Kb. 700-800 millió közpénzt tapsoltak el haveroknak, rokonoknak a kampány alatt, mert minimális a támogató, segítő, aktivista csapatuk, ezért 1000 forintos órabérért gyűjtötték nekik az aláírásokat. A taglétszámuk a múltkori választás óta 600-700 főre csökkent. Van olyan megye ahol 5-6 párttag jól megél az állami pénzekből...
Komoly fideszes segítséggel jutottak be múltkor is és most is kellett a help. Jól mutat ha van "zöldség" is diktatúra mellett. Lásd még frakcióalakítás lehetősége, óriásplakáthelyek átadása, stb...
A jelöltjeik 20 %-a "kényszerjelölt" volt, Schiffer úr külön kérésére -hogy meglegyen a létszám- indultak el. Ha ő nem lenne, már rég nem lenne LMP. A szakadással szakemberek, ismert, jó személyek távoztak ( Karácsony, Jávor, Szabó T. Szabó R, Dorosz, Scheiring...)mögöttük nagy az űr. Hány hiteles, szakmailag elismert szakembert tudtak felvonultatni a Róna bácsin kívül? Ki lenne alkalmas főpolgármester jelöltnek, röhej? A maradék csapatból is sorra lepattantak ( Vágó, Osztolykán, Ertsey, Kaufer, Kukorelly, Várnai, Juhász G...)
Van azért pár lelkes, képzett, aktív emberük, de azokkal elég mostohán bánnak....
A legnagyobb gond talán a párt vezetése, igazgatása, szervezeti kérdései. Vida titkár, Gál irodavezető, Horvai pénzügyi vezető, Angyal Károly pártigazgató a gyenge láncszem, sok gondot, plusz munkát okozva a pártnak. Más területekről érkeztek, szakmai tudás, tapasztalat nélkül. A nagy baj mikor a butaság lelkesedéssel párosul. Ezt a pártigazgatót "a harkányi büfést" nem is tudni honnan kukázták. Indulni akart az EP listán is -talán érettségije sincs- mikor szóltak neki, hogy nem kéne. A választmány végre személyi változtatásokra készül, még az ÁSZ vizsgálat előtt...
Az átláthatóságról, pénzügyi szabályosságról ne is beszéljünk Kifelé "üvegzseb", belül trükközés, zsebbe pénzek, facebook zsebhírdetések, felesleges kiadások. A pártigazgatót Baranyából hurcolják szinte két naponta ide Pestre. Mi pénz ez a pártnak? Van LMP, de milyen áron és meddig. Ki lesz az új Parlamentben aki megunja, oszt jó napot, kilép? Schiffer LMP András , Szél "duracell" Bernadett, Sallai Róbert "bioparaszt" Benedek, Schmuck "rutinos" Erzsébet, Ikotity "atya" István ? Mit tettek eddig a zöldpolitika terén?.... Nem zöldek ezek , hanem csak zöldfülűek!

ggaborx 2014.04.24. 18:12:36

Azt az összeget kellene már hasonló alapossággal kikutatni, ami a mindennapi biztonságérzet megteremtéséhez szükséges. Akár országonként. Valahogy ilyen tanulmányt még sose láttam. Ez is csak arról szól, hogy ne aggódj, ha több pénzed lenne, akkor sem lenne jobb! Ez így ebben a formában hatalmas HAZUGSÁG.

Akkor válhat valamennyire igazzá, ha az embernek akkora jövedelme van, ami bármely váratlan esemény (betegség, baleset, kirúgás stb.) hatására sem tűnik el pillanatok alatt nyomtalanul. A nagyokos tudós kutatóknak valahogy eszükbe sem jut, hogy az emberek nem a hatalmas és azonnali boldogság miatt igyekeznek még több pénzt bespájzolni, hanem a minél szilárdabb biztonságérzet miatt. Az egész kb. arról szól, hogy nyáron gyűjtögetjük a télire valót - előre.

Persze van az szint, ahol már több életre való vagyon áll rendelkezésre és mégis tovább igyekeznek növelni. Ezek viszont már csak pénzügyi manőverekről, befektetésekről, tőzsdéről szóló történetek és nem valódi értékteremtésből származó jövedelmek. Viszont ilyen rendszerben élünk és még egy darabig biztosan így is marad, hiszen alapvetően mindenkinek tetszik, vagy legalábbis senki sem tud jobbat.

Még annyit, hogy a sokat szidott alanyi jogon járó alapjövedelem pont azt biztosítaná, hogy a mindennapi élet alapvető biztonsága megvan, további gazdagodáshoz kell csak dolgozni. Érdekes látni, hogy nem a bankrendszer jeles képviselői, sokkal inkább az egyszerű átlagemberek, alkalmazottak tiltakoznak ellene a leginkább. Pedig....

Exploiter 2014.04.24. 19:45:40

A teszt jó nagy marhaság. 20 dollár? Adjanak valakinek mondjuk százszor annyit , aztán küldjék el vásárolni, a másiknak meg mondják hogy osztogassa el. Biztos szuper boldog lesz. :)

zobod 2014.04.24. 21:14:34

@ggaborx: fizetést nem azért kapsz, hogy megélj, hanem mert elvégeztél valami munkát, ami a megrendelőnek/munkáltatónak valamennyi pénzt ér. A te kötelességed hogy olyan és annyi munkát végezz, amiből legalább magad és családod fenn tudjad tartani, ne pedig kolonc legyél mások nyakában. Az alapjövedelem teljesen értelmetlen dolog. Pusztán azért, mert valaki létezik, miért járna neki rész a mások által megtermelt javakból?

Ami a posztban írtakat illeti, adni jó, de nem mindegy kinek, és mennyit. Akik fontosak számunkra, pl. közeli rokonok, barátok stb azok jóléte visszahat a sajátunkra, így ha ezt a faktort "megvehetjük", miért ne tennénk.

ggaborx 2014.04.25. 06:43:06

@zobod: Az iskolában is ezt tanítják, tehát igaz, ugye? Belegondoltál már abba, hogy talán valami mégsem kerek a jelenlegi pénzügyi rendszerben? Nyilván nem, hiszen mások megmondták neked, hogy ez így működik és nem is lehet másképp. A valóság sajnos mindig az amit a legtöbben _gondolkodás nélkül_ elhisznek a leghangosabbaknak.

De hogy konkrétumot is írjak:
- Alkalmazottként a fizetést sosem az elvégzett munkával arányos értékben kapod.
- Igazán nagy vagyonokat sosem az elvégzett munkával arányosan szereznek meg.
- Az emberek 80%-a olyan munkát végez, aminek semmi köze a saját egyéni képességeihez és tehetségéhez, ami végső soron a fejlődést hátráltatja.
- Az emberek 80%-a a jelen rendszerben hiába dolgozna napi 24 órát akár alvás nélkül, akkor sem tudna olyan vagyonra szert tenni, ami bármiféle hosszútávú biztonságot adna.
- Ma Magyarországon minden munkával megtermelt vagyon legalább 74%-a így vagy úgy de az államkincstárba kerül. Ez azt jelenti, hogy aki ma alkalmazottként fizetésből él az januártól augusztusig minden forintot automatikusan az állam fenntartására fizet be, kérdés nélkül. Persze el van ez osztva az egyes hónapokra, hogy ne legyen olyan feltűnő...
- Ahhoz képest, hogy minden egyes ledolgozott évben csak 3-4 hónap keresetét tarthatja meg egy átlagos alkalmazott, ha mondjuk 10 év munka után kirúgják, csak 3 hónapig fizet minimális összeget az az állam, ami 10 év munkájának értékéből legalább 7 év összegét korábban zsebretette.

A fentiek alapján térjünk vissza egy pillanatra az alapjövedelem kérdésére. Jelenleg az államháztartás az ami hihetetlenül magas alapjövedelemmel rendelkezik. Felteszem a kérdést, hogy az alapjövedelem ellenességed kiterjed-e olyan irányba, hogy mondjuk akkor az államnak se járjon semmiféle alapjövedelem? Cserébe bármely állami szolgáltatásért az emberek piaci árat fizetnek, de ők döntik el mire van szükségük és nem törvények alapján kötelező jelleggel fizetnek olyan állami szolgáltatásokért, melyeket igénybe sem vesznek? Ugye ez már nálad az elképzelhetetlenül hihetetlen baromság kategóriába tartozik?!